Ismertető

 Iskolánk építésének és létrejöttének rövid története

Kispest rövid története (1902-2007)

Kispest alig múlt száz éves. Nincs műemlékekben gazdag városközpont, nincsenek patinásán pompázó épületcsodák, de találunk kertes kis családi házakat, nagy lakótelepeket, amelyek az elmúlt idők beszédes tanúi.

A település keletkezése „a boldog békeidőkre” esik, amikor hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia részeként jelentősen fejlődött. A főváros egyesítése /Pest, Buda, Óbuda/ 1873-ben történt meg. A város külső részein az olcsó telekárak /80-krajcár négyszögöle/, s építkezési lehetőség az emberek fő gondjainak megoldását jelenti.


Vidékről a fővárosba áramló munkavállalók számára is kedvező a fővároson kívüli letelepedés lehetősége.

Kispest a pesti síkságon a főváros központjától mindössze 9 km-re fekszik, a forgalmas Szolnok--Budapest útvonal mentén. Megfelelt mindenben az itt letelepedők elképzeléseinek.

A település 1871. június 11-én alakul meg 566 lakóval, s szakad el Vecséstől.

1873. július 20-án Kispest állandó községi státuszt kap, s megalakul Kispest községi szervezete. Csatlakozik hozzá a Kossuth tér és a Határ út közötti rész is. 1874-ben Kispest már nagyközségi rangot kap.

1922-ban Kispest rendezett tanácsú várossá alakul. Pest -Pilis - Solt - Kiskun vármegye 21455 - 1424. sz. törvényhatósági határozatával Kispestet városi szervezet létrehozására kötelezi.

Az Ország Városainak Szövetsége 104/1922. sz. határozatával Kispest a "Szövetség tagjaiba került".

1950-ben a főváros XIX. kerülete lesz.

Iskolánk története a régmúlt időben

 1872. augusztus 20-án megalakult Kispesten az iskolaszék a község népoktatásáért felelős szervezet. 73 tanköteles kiskorú oktatásáról kell gondoskodni a községben. Az iskolaszék elnöke: Szabó Pál, alelnöke: Fáber Antal, jegyzője: Bellái István, gondnok: Nirschy Lipót; tagjai még: Horváth András, Lukács István, Bénán Antal valamint kiegészül a hitfelekezetek képviselőivel. Az iskolaszék ülésén tárgyalás indítatott egy iskola felállítása ügyében. A község egy iskola felállítását az arra kijelölt telken már elhatározta.

Az 1883/84-es tanévben négy önálló osztállyal megindul a Petőfi utcai iskola.

/l fiú és 3 leány osztállyal/, összesen 357 tanulóval. A Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Dluhos Irma tanítónőt bízza meg a vezértanítói teendők teljes intézésével. Az iskolához új tanítókat nevez ki a miniszter. Ekkor kerül a községbe Bertalan Béla, Vörösváry Béla és Winkler Imre, aki igazgató tanítói kinevezést kap. E tanítók nyugdíjaztatásukig tanítanak itt. 189o-ben a község lakosságának a száma 4600 fő, az iskolaköteles tanulók száma meghaladja a 600 főt.

1885-ben létrehozzák az ismétlőiskolások rendszerét azon gyerekek részére, akik nem tanulnak valamilyen formában tovább. Gazdasági és háztartási gyakorlatokat tanulnak.

1895-ben a község lakóinak száma már megközelíti a 10.000 főt, s az iskolaköteles tanulók száma 1357 gyermek, ismétlő-iskolások száma 455 gyermek. Összesen tehát 1812 gyermek oktatásáról kell gondoskodni.

A Hunyadi utcai iskolában lévő 4 tanterem, valamint a Petőfi utcai iskola 8 tanterme kevésnek bizonyul már. Az iskolai gondnokság tantermeket bérel osztályok számára. 1898-ben a bérelt tantermek száma 18, s ez évről évre tovább növekedett. 1898. március hó 26-án rendkívüli közgyűlésre ül össze Kispest község képviselő testülete. A testületi ülésen részt vesz Tóth József kir. tanácsos tankerületi tanfelügyelő is, és közli a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter 20349/1898-as számú leiratát, amelyben a kormányzat Kispest és a hozzátartozó Puszta Szent Lőrinc állami elemi népiskolák elhelyezését sürgősen és véglegesen rendezni kívánja.

A ténymegállapító bizottság, a községi képviselőtestület 1898. augusztus 4-én a következő határozatot hozza. "A bizottság megállapítja: hogy az állam tulajdonát képező iskolai épületekben lévő nyolc tantermet, valamint a haszonbérelt 18 tantermet tüzetesen megvizsgálván azon tapasztalatokat szerezte, hogy ezek a tanköteles gyerekek befogadására elégtelenek, mert a területük csak 1377 négyzetmétert tesznek ki: tanköteles gyerekek száma pedig az 1897-es összeírás szerint 1920 gyerek, ehhez véve a folyó évi szaporulatot, mely 380-ra tehető, így tehát 2300-at tüntet föl. Kétségtelen tehát, hogy a tanhelyiségek a törvény kívánalmainak nem felelnek meg, különösen, ha figyelembe veszik a község gyors fejlődését és a tankötelesek állandó növekedését. A bizottság ezen hiány orvoslására ajánlja, hogy Felső-Kispesten lévő állami iskola bérelt épületének a tulajdonosát még egy tanterem létesítésére kötelezzék, amit az illető évi 250.-Ft haszonbérért elfogadott.

A Petőfi utcában lévő és az állam tulajdonát képező, jelenlegi iskolaházat lebontják és ennek helyébe egy emeletes 16 tantermet, irodát, iskolaszolga-lakást, tornatermet és a szükséges mellékhelyiségeket magában foglaló iskolaházat állítsanak föl.

„A községi képviselőtestület figyelmeztetve lévén azon tetemes áldozatokra, amelyeket az állam az itteni iskolák érdekében hozott, és még ezen túl is hozni fog, továbbá azon körülményre, hogy az iskolai szükségletekről a község tartozik gondoskodni a törvény értelmében, fölhívatott a bizottság által, hogy az építkezésekkel összekötött költségekhez anyagi erejéhez képest hozzájáruljanak.

Az Állami Építészeti Hivatal közreműködő képviselője fölhívattatott, hogy az állam által Felső-Kispesten a Petőfi utcában lévő állami beltelken emelendő egy emeletes iskola épületére nézve a tervrajzokat és a szükséges előméreteket elkészítse, és azokat a Közigazgatási Bizottsághoz fölterjessze.

A Vallás és Közoktatási Miniszter a 67862-es sz. leiratával közli a község elöljáróságával, hogy a pénzügyminiszterrel egyetemben jóváhagyja a Petőfi utcai emeletes iskola építést.

A megyei tanulmányi felügyelet közli a községgel, hogy az Állami Építészeti Hivatal Raab Ferenc mérnök vezetésével elkészítette a Petőfi utcai iskolaház építési terveit egy angol mintájú iskolaházra vonatkozóan, valamint a tornateremre, mely ekkor az angol mintájú iskolákhoz hozzátartozott a szükséges szolgalakás és igazgatói lakással egyetemben. Tudatja továbbá, hogy az előméreti költségvetések végső összege 65 432 Ft-ot tesz ki. Kéri a községi elöljáróságot, ezek alapján hirdesse meg az építési és árfejlesztési pályázatot, valamint a szerződésben foglaltak szerint járjon el a kölcsönügylet lebonyolításában. A községi elöljáróság 1899 márciusában országos pályázatot hirdet a község belterületén a Petőfi utcában felépítendő angol mintájú iskolaház és kiszolgáló helyiségeinek felépítése. Az árlejtési hirdetmény alapján Moll Lajos helybeli építőipari vállalkozó nyeri el a munkát, aki 62 221Ft összegért vállalja az iskolaház és kiszolgáló épületeinek és a bővítési munkálatoknak az elvégzését. Garantálja a munka kiváló minőségű kivitelezését.

1899. július 1-én kezdik meg a munkálatokat, s alig egy hónap múlva már az új iskola alapjait rakják.

Az épitésvállalkozó a helyi munkások közül alkalmazza az építőmunkásokat, s ezzel a munkát vállaló 32 munkásnak nem kell Pestre járni dolgozni. Az építkezés megfelelő ütemben halad, s 1902. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között átadják az iskolaházat az iskolavezetésnek teljesen felszerelve. Egyedül a tornaterem belső felszerelése húzódik el, azt 1902 év végén adják át rendeltetésének.

Az iskolaház - ahogyan akkor nevezik - s kiszolgálóhelyiségei, Magyar Jelzálog Hitelbank által megnyitott hitelkötvénye szerint 65 432 Ft végösszeget tesz ki.

Az iskola felszerelése iskolapadokkal, katedrával, íróasztallal, tornatermi berendezéssel összesen 14 876 Ft. Az iskola építése, bővítése és belső berendezése 80 308 Ft.

Ezzel, hogy megépült az új iskola, lényegében a község közoktatásügyének a hősi korszaka zárul le. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megfelelően megoldották volna a község népiskolai közoktatásának kérdéseit.

Több mint 24 000 lakosa van már a községnek akkor, amikor megépül az első iskolai célokat és a népoktatást szolgáló iskola. Az itt működő tanítók munkájának a tárgyi feltételei „nagyszerűen megjavultak”, könnyebbé vált az igazgatás, nagyobb lehetőségek nyíltak a szervezésre. Valójában 70-80 gyermek tanult egy-egy tanteremben, nagy volt a zsúfoltság. 1900-ban átszervezik a község közoktatását. De néhány évnek még el kell telnie ahhoz, hogy a megfelelő iskolahálózat létrejöjjön, így tehermentesítve a Petőfi utcai elemi iskolát. A Felső-Kispesti állami elemi népiskola és az Alsó-Kispesti állami elemi népiskola, melyhez tartozik Lőrinc iskolaügye is, végül leválik a Petőfi utcai iskolától. Csak 1911-ben épülnek új iskolák a Pannónia úton és a Hungária úton.

Ekkor a község lakóinak száma több mint 30 000 fő és az oktatást lényegében e 3 elemi iskola látja el.

A tantermeink zsúfoltsága azonban még 1912-13-ban sem szűnt meg. A legkisebb beírt tanulói létszámú osztály ekkor a 2.a osztály 63-as létszámmal, a legnagyobb létszámú osztály az 1.a osztály 96-os létszámmal.

1912-ben napközi otthon létesítését valósítják meg az arra rászorult szegény sorsú gyermekek részére.

1920 júniusában a tanítási év befejeztével a tantestület bensőséges ünnepséget rendez Winkler Imre igazgató 4o évi tanítói szolgálatának befejezése és nyugállományba vonulása alkalmából.

A községi elöljáróság is elismeri a nemes tanító és igazgató erényeit és 100 korona rendkívüli jutalomban részesíti.

Az igazgató nyugállományba vonulásával lényegében lezáródik egy olyan korszaka az iskolavezetésnek, amelyben a polgári eszményekért lelkesedő, haladó gondolatokat hirdető és azok megvalósításáért áldozatot vállalni képes, a polgári humanizmus eszményével átitatott, lelkes tanítói gárda fejtette ki áldozatos munkásságát. Hittek a küldetésükben, a népiskolán keresztül a nép szellemi felemelkedésében, s ez a hit számukra az életük és a munkájuk lényegét jelentette.

Szarvas Ede lesz az iskola új igazgatója. Az 1925-ös népiskolai tanterv és utasítás a népiskola feladatát a következőkben fogalmazza meg: "A népiskolának vezércsillagai lesznek, melyeknek fénye soha el ne halványodjék növendékei előtt: Isten, Haza, Király, Munka.

Az erkölcsi nevelés biztos alapja és első legerősebb eszköze a vallás. A tanító a nevelői munkájában hálásan fogadja a hitoktató működését, de a tanítói munkakörén belül a tanítónak is közre kell működnie a vallásos érzés ápolásában és mélyítésében, de közben ügyeljen a tanító arra, hogy a tantárgyak tudományos anyaga ne kerüljön ellentétbe a hit tételeivel.”

1944. március 19-én a német megszálló csapatok bevonulnak Kispestre is. Iskolánkban német katonákat szállásoltak el és egy szükségkórházat rendeznek be egy részében. 1945 januárjában a szovjet csapatok veszik át a hatalmat.

Új élet kezdődik a romokon, új eszme költözik a régi iskolába.

Iskolánkban 1945. február 12-én kezdődik el újból a tanítás. A 6 osztályos elemi 8 osztályossá fejlesztése 1946/47-ben valósul meg. Az iskola akkori igazgatója Kerék Péter, a szülői munkaközösség segítségével megkezdik a napközi otthon szervezését is.

Az iskola 1950-től adott helyt a zeneiskolai klarinét, zongora, hegedű és zenei előképző tagozatoknak. Az iskola akkori igazgatója Szabó László lelkes és aktív kezdeményezésére 1951-ben az igazgatói lakást átalakítják, s ez ma az ebédlő és konyha.

1970-1982-ig iskolánk adott helyt az Alsófokú Oktatási Intézetek Gondnokságának.

Takács Ida 1968-1981-ig volt iskolánk igazgatója. Sokat tett a tárgyi feltételek, a korszerű oktatástechnikai lehetőségek fejlesztéséért. 1972-73-ban két ütemben tatarozták az iskolát, akkor nyerte el mai külsejét.

1981-től Nagy Istvánné igazgató folytatta tovább ezt a munkát. A sáros udvart társadalmi munkában betonozták, az omladozó olajlábazatot csempés folyosó váltotta fel, majd központi fűtést kapott az épület az 1983/84-es tanévben. Ekkor került sor a tornaterem összekötésére az épülettel korszerű öltözők és vizesblokk létesítésével.

E nagy múltú iskolaépületben alakult meg a Reménység Ökumenikus Keresztény Általános Iskola 1992. augusztus 1-jénCsernavay Jenő igazgatásával.

325 tanuló kezdte el az 1992/1993. tanévet. Két év átmenet után már minden tanuló számára kötelezővé vált a hitoktatás, amely azóta is meghatározó a keresztény szellemiség alakításában.

Pedagógiai programunkat 2000-ben a két tanítási nyelvű programmal bővítettük.

A két tanítási nyelvű pedagógiai program állami jóváhagyása és engedélyezése megkövetelte, hogy a fenntartó alapítvány neve és az iskola neve is módosuljon. Így lett a fenntartó Reménység Két Tanítási Nyelvű Keresztény Általános Iskola Alapítvány és az iskola neve Reménység Két Tanítási Nyelvű Keresztény Általános Iskola. Az iskola keresztény elkötelezettsége és az erre vonatkozó ökumenikus szemlélete és elhivatottság nem változott.

A két tanítási nyelvű program az angolnyelv tanítására helyezte a hangsúlyt a mindennapos nyelvórák és a szakmai nyelviség fejlesztésével. Emellett a németnyelv emelt szintű tanítása is megvalósult.

A felkészült, lelkiismeretes, jól képzett pedagógusok és a szorgalmas, iskolájukat szerető diákok együttes munkájának köszönhetően az intézmény pedagógiai színvonala emelkedett, presztízse nőtt.

A kerületi, fővárosi és országos tanulmányi versenyeken kiváló eredményeket értek el tanulóink.

Továbbra is nagy gondot fordítottunk az ökumenikus szemléletű, keresztény értékeket közvetítő nevelésre, a felekezeti hitoktatásra, a különböző egyházak teológiai elvárásainak megfelelő felkészülésre. Az egész iskola számára így lett fontos ünnep az első szentáldozás, a bérmálkozás szentségének kiszolgálása vagy a konfirmáció ünnepe a protestánsoknál.

A keresztény erkölcsi nevelés a szeretetre és igazságosságra, egymás kölcsönös tiszteletére és megbecsülésére törekedett.

Az iskola fenntartói feladatait, a gazdasági-pénzügyi feltételeket az Alapítvány kuratóriuma biztosította. Ezen belül is a legjelentősebb összeget Kispest Önkormányzata nyújtotta.

Az iskola fenntartása, a megnövekedett tanulói létszám és a növekvő költségek miatt egyre nagyobb terhet rótt az önkormányzatra. Emiatt az önkormányzat kezdeményezte, hogy az iskola fenntartója valamelyik történelmi egyház legyen. Megkezdődtek a tárgyalások a római katolikus, a görög katolikus és a református egyház vezetőivel az iskola átvételéről.

Prioritást a Római Katolikus Egyház kapott, mert a tanulók és a családok legnagyobb létszámban ehhez az egyházhoz tartoztak.

A kuratórium az eredményes tárgyalások és a szükséges szerződések megkötése után a fenntartói teendők átadásáról döntött az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye részére.

2013. május 31-én dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapestiérsek  az Esztergom-Budapest Főegyházmegye oktatási intézményei közé felvette a Reménység Két Tanítási Nyelvű Keresztény Általános Iskolát. Az alapítvány, mivel fenntartói feladatai megszűntek, az alapítvány a megszüntetést kezdeményezte a Fővárosi Bíróságnál.

2012. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Reménység Két Tanítási Nyelvű Katolikus Általános Iskola. Az igazgató megbízást egy esztendőre Csernavay Jenő kapta, aki 1992-től volt az intézmény vezetője. Az átadás-átvétel rendben lezajlott, a jogi szakértők a szükséges szerződéseket és megállapodásokat elkészítették. A fenntartói feladatokat az Esztergom-budapesti Főegyházmegyei Érseki Hivatal látta el.

2013. augusztus 31-én a fenntartó döntése alapján Magyar Erzsébet, aki 1997 óta igazgatóhelyettes volt, kapta meg az igazgatói megbízást. Ezzel egy időben a fenntartói jogkört és feladatokat átvette az Esztergom-Budapest FőegyházmegyeKatolikus Iskolák Főhatósága (EKIF).

Az iskolának ismét változott a neve: Reménység Katolikus Általános Iskola lett.

Hegedűs László pápai káplán, protonotárius kanonok, plébánost, Kispest díszpolgárát, 30 év Kispesten töltött papi szolgálat után főpásztora nyugállományba helyezte. Utóda Gyetván Gábor plébános atya lett.

Az fenntartó váltás nem okozott nehézséget a tanulók, a pedagógusok és a szülők körében.

A pedagógiai program egy év múlva jelentősen változott, mert a fenntartó római katolikus egyház a két tanítási nyelvű program folytatását nem látta indokoltnak és megszüntette, illetve átalakította: a 2014/2015-ös tanévtől emelt szintű óraszámmal és a csoportbontás folytatásával valósul meg a nyelvoktatás.

2016. július 31-én Magyar Erzsébet igazgatót felmentették beosztásából és augusztus elsejével Géczy Árpád magyar–hittan szakos tanárt bízták meg az intézményvezetői feladatok ellátásával.

Csernavay Jenő

Az iskola jelképeiről

A Reménység Katolikus Általános Iskola fennállásának 25. évfordulójától új logó jelképezi az iskolát. A jelkép középpontjában a Remény ősi szimbóluma, a horgony áll, a horgony szára az égre mutató keresztet formáz, de ezekkel együtt akár az együvé tartozást, közösségi létet megjelenítő hajómotívumra is gondolhatunk. Színeiben látható a Remény zöldje, a hit fehér színe, a mennyei boldogság aranya és Szűzanya színe is, a tisztaság kéke.

A logó Kováts-Gombos Dávid festőművész alkotása.

Az iskola jelmondata Szent Pál rómaiakhoz írt leveléből való:

„Töltsön el Benneteket a reménység Istene teljes örömmel és békével a hitben, hogy a Szentlélek erejével bővelkedjetek a reményben!” Róm 15,13